Kontrol szoba

A KELENFÖLDI ERŐMŰ VILLAMOS VEZÉNYLŐTERME

A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1911. július havában elhatározta egy elektromos áramfejlesztőtelep felállítását azzal a céllal, hogy a főváros hivatalainak és üzemeinek áramszükségletét ott termelje, hogy a fővárosban mindinkább fejlődő kis- és középipart erőátvitel céljára alkalmas árammal lássa el és végül, hogy az ipari áram árszabásának leszállítását kényszerítse.

Az új áramfejlesztő telep létesítésére a lágymányosi téli kikötő melletti területrész mutatkozott legalkalmasabbnak.

A feszültség 10 kV-nak választatott, a gőz nyomása az akkor használatos gőznyomásnak megfelelően 15 att-ban, túlhevítése pedig 3600 C-ban állapítatott meg, a felállítandó két gépegység teljesítménye pedig egyenként 5000 kW-ban.

A kelenföldi áramfejlesztőtelep építési munkái a fentemlített területen 1912. augusztusában vették kezdetüket, az áramszolgáltatás 1914. június 8-án indult meg. (tervező: Reichl Kálmán)

1927-ben kezdődnek a kapcsolóház építési munkálatai és 1930-ban fejeződtek be. A Kelenföldi Erőműben ekkor a fejlesztések eredményeképpen a kazánnyomást 15 helyett 38 atmoszférában, a generátorfeszültséget 10 helyett 30 kV-ban állapították meg.

A kapcsolóházat és a gépházat összekötő, hídszerűen kiképzett épületrészben került elhelyezésre a vezénylőterem, alatta pedig a hozzá tartozó reléterem. A vezénylőteremből történt a gépek szabályozása, ellenőrzése, valamint az egész 30 kV-os kapcsolóberendezés kezelése.

Bierbauer a két épületet kétemeletes híddal kötötte össze, melynek alsó szintje a reléterem, a fölötte lévő rész a vezérlőterem. Elliptikus alaprajzuk szinte kitölti a híd téglalap alaprajzát, csak a sarkokon marad hely kisebb szobáknak. A vezérlőterem megvilágítása felülvilágítással történik. Mivel a falakat – az ajtókhoz vezető nyílások kivételével – teljesen a kapcsolótáblák foglalják el, természetes világítás csak fentről volt lehetséges. Ezt Bierbauer az ismert és joggal méltatott ovális alaprajzú, lépcsőzetesen emelkedő üvegtetővel oldotta meg, mely fölé vasszerkezetű építményt emelt, mely minden oldalról bebocsátotta, egyúttal indirektté tette a fényt. Az egyenletes megvilágítást, az egy irányból érkező, túl erős fénnyel szembeni védelmet alulról mozgatható ponyvákkal érte el.

A műszertáblák megközelítését mögöttük körbefutó – ugyancsak – felülvilágítós – folyosó szolgálja. A vezérlőterem gépház felöli megközelítését igényes kiképzésű lépcsőzettel oldotta meg. A kitűnő anyagok, az aprólékos, minden részletre kiterjedő tervezés, az egységes design révén a vezérlőterem a hazai funkcionalizmus egyik legszebb téralkotása.

1935-ben Magyarországon a városok teljes mértékben (56 város), a községeknek kb.30%-a (1020 kisebb település) volt villamosítva. A villamosenergia-rendszer (VER) irányítását az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) végezte. A frekvencia tartására Kelenföldi Erőművet jelölték ki.

_DSC1479

A Kelenföldi Erőmű 30 kV-os vezérnylője 2005-ben még üzemelt.

_DSC1485

“Az eredeti burkolatot 1956-ra kicserélték. A vezénylőben akkor már gumiszőnyeg-, később linóleum szőnyeg volt, de nem egybefüggően borítva, csak az ún. fő utak mentén. Tehát a két lépcső feljárótól a táblák mögötti körfolyosóig, és a táblák előtt, valamint a kezelőpult előtt. A relé-teremben szintén csak linóleum illetve gumi szőnyeg-csíkok voltak, a végleges megszűnésig.

A kezelőtáblák átalakítása több lépésben történt. A „Gép-oldalon” a műszerek egy része még az eredeti.

A hibajelzők cseréje a jelenleg látható állapotra kb. 1956.-ban kezdődött.

A 30 kV-os kábelek tábláin a műszerek egy része eredeti.

A pulton és a kezelőtáblákon eredetileg a kapcsolási állapotnak megfelelő „Világító séma” volt, ami lényegében a háziüzemi rekonstrukciókkal együtt szűnt meg, illetve került átalakításra.

A „Háziüzemi” táblákat a „Régi 10 kV-os” vezénylő megszűnésekor kezdték átalakítani. Ezt követte az 1.sz. kapcsoló-berendezés építése, a 2.sz. kapcsoló-berendezés felújítása, és az ezekhez tartozó vezénylői átalakítások történtek.

A 6 kV-os rendszer üzembe lépése jelentett kisebb vezénylői átalakítást.

  • Kisebb átalakítással járt a 110 V és később a 220 V egyenáramú rendszerek átalakítása, illetve létesítése.
  • A relé-teremben szinte folyamatos volt az átalakítás. Részben a fenti rekonstrukciókkal kapcsolatban, de a védelmi készülékek-, relék újabb generációjával párhuzamosan folyamatosan.
  • Ettől függetlenül a készülékek, sorkapcsok, vezetékezés egy része még az eredeti.    (Sinkó László – villamos üzemvezető)

hatter

Hamarosan folytatjuk …

Vélemény, hozzászólás?