Történelem

Budapest – amely a kiegyezés után három városból egyesült és gyors fejlődésnek indult -, Franciaország mellett szintén alkalmazni kívánta  világításra az ívlámpát, mint akkor a legkorszerűbb megoldást. A Ganz és Társa cég vasöntödéjét megvilágító első ívlámpák után 1879-80-ban az óbudai tornacsarnokban és a Császár fürdőben – egyelőre ideiglenesen. Majd ugyanezen a télen a budapesti műjégpályán végleges formában is a nagyközönség elé került az ívlámpás világítás. Ennek sikere nyomán a trónörököspár látogatásakor 1881-ben 36 ívlámpával már ideiglenes közvilágítás is létesült a város útjain. Néhány évvel később megalakultak a mai áramszolgáltatók ősei . A Fővárosi Tanács 1892-ben pályázatot írt ki, amelyben az osztrák gáztársaságot, illetve a Ganzot választotta ki. Előfeltételként kikötötték, hogy mindkét cég mindjárt az első évben köteles a Duna mindkét partján nagyobb hálózatot kiépíteni, és ki kell zárni köztük minden kartell lehetőséget. Mivel az áramszolgáltatás mindkét társaság alaptevékenységétől távol állt, erre a célra mindketten önálló leányvállalatot alapítottak: az osztrák gáztársaság létrehozta a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaságot (BÁV), a Ganz pedig a Magyar Villamossági Részvénytársaságot (MV).

A Kelenföldi Erőmű……..

Tér és Forma 1931 április (113-116) Budapest Székesfőváros Elektromos Művei kelenföldi áramfejlesztő telepe az ország leghatalmasabb arányú villamosenergia központja. Az 1930. évben a telep négy darab tíz atmoszférás, összesen 80.000 Kwh elektromos teljesítményű turbógenerátora összesen 167.959,500 Kwh. elektromos áramot bocsájtott a fogyasztás rendelkezésére. Ezen jelentős energiamennyiség termelése és főként annak minél gazdaságosabb termelése természetesen roppant nagy és igen bonyolult berendezéseket, az egymásba kapcsolódó üzemi elemeknek egész rendszerét igényeli.

113

Hogy erről kívülállóknak némi alapvető fogalmakat nyújtsak, pár mondatban igyekszem vázolni az egész telep mechanizmusának alaptényeit, azokat az egymásba nyúló körfolyamatokat, amelyek itt állandóan működnek: Naponta átlag 20 vagón szén érkezik a telepre, csaknem kizárólag tatai és dorogi porszén. A szén lerakása után részben tároltatik, részben pedig a szénfelvonók földalatti aknáiba buktattatik, hogy onnan gumiszalagon a kazánok feletti hatalmas acélbunkerekbe essen, miután automatikusan leméretett. A bunkerekbe érkezett szén onnan a fűtő által szabályozott mértékben nadrágcsöveken át a motorikusan meghajtott láncrostélyokra esik, s lassan és fokozatosan a tűztérbe jut, ahova forró levegőt szivattyúznak, hogy az elégés minél gazdaságosabb legyen.  Az elégés után a salak vízzel öblített csatornákba kerül s onnan  kiöblíttetik egy aknába, melyből daru emeli ki vagónokba. Az elégéshez szükséges levegő előmelegítése a távozó füstgázok által történik, amely folyamat segítségével a távozó füstgázokból az utolsó még megfogható energia is elvonatik. Az elégés gazdaságosságát automatikus vegyvizsgáló készülékkel ellenőrzik, amelyek 10 percenként megállapítják a füst CO2 tartalmát s azt diagrammba jegyzik fel. A fűtő e vizsgálat eredményeihez mérten szabályozza a levegő beáramlását a tűztérbe. Ez a szén körforgása.

A gőztermeléshez szükséges vizet a tápház szivattyúi biztosítják, miután a víz megfelelően előkészíttetett. A termelt gőz tágas vezetékeken keresztül a gépház pincéibe vezettetik, s belekerül a turbinákba. Ekkor hőmérséklete 4200C, nyomása pedig az új gépekben 35 atm. A beáramló és expandáló gőz hatása alatt a turbinák lapátkerekei másodpercenként 1500 fordulatot tesznek s megforgatják az azonos tengelyre épített generátort. A munka végeztével távozó gőz lehűl és lecsapódik. Minél nagyobb a lehűlés, annál nagyobb a hatásfok, ezért a hűtésre Dunavíz alkalmaztatik. A lecsapódó gőz, illetve víz visszatér a tápház szivattyúihoz, úgy, hogy az állandóan megforgatott, mindig azonos víz folytán a kazánok előmelegített és előkészített tiszta vízzel dolgoznak, aminek előnyei kézenfoghatók, utánpótlásra csak az elenyésző veszteségek miatt van szükség. Ez a gőz körforgása.

A hűtővizet, naponta cca. 220.000 m2, a téli kikötőből két nagy szivattyútelep szolgáltatja, ezek teljes teljesítménye messze túlhaladja Budapest vízműveinek teljesítményét ! A hűtésre használt felmelegített víz nagy betoncsatornákon visszaszivattyúztatik a Dunába. A generátorok pólusairól a termelt 10.000 voltos váltóáram részben a 10.000 voltos kapcsolóterem gyűjtősíneire vezettetik, résben pedig az új 30.000 voltos kapcsolóház u. n. gépsíneire kerül. A 10 KV kapcsolóterméből az áram megfelelő kapcsolókon keresztül az elosztó kábelekre, részben a telepen elhelyezett transzformátorokba kerül, amelyek kisebb feszültségűvé alakítják át, hogy a telep gépeinek: pl. a láncrostélyok, a szivattyúk meghajtására alkalmas legyen.

96   _DSC4224

A 30 KV kapcsolóházban a gépsínről levett áram az óriási méretű transzformátorokban 30.000 volt feszültségűvé alakíttatik át s onnan olaj- és szakaszkapcsolókon keresztül ér a gyűjtősínre, ahonnan ismét szakasz- és olajkapcsolókon át kerül a kábelvégződésekhez, hogy a külső hálózatra osztassék el. Közben áthalad a fojtótekercseken is, amelyek a telep berendezését a hálózatból eredő netáni veszedelmes áramlökésektől védik. Az összes kapcsolók működtetése motorokkal történik, e motorok indítása pedig kisfeszültségű vezetékek segítségével eszközölhető. Az egész kapcsolóház agykamrája, ahová ezernyi kábel fut össze, mintmegannyi idegszál: a vezénylőterem.

Ennek műszertábláin a kivilágított kapcsolási vázrajz állandó képet ad a felügyelő személyzetnek a vezetékekről. Műszerek adnak képet a berendezésben keringő különböző áramok feszültségéről és intenzitásáról, mennyiségéről. A táblák előtt álló asztalokról az összes szervek gombnyomásra működésbe hozhatók. A berendezés ezen részében csak egyenáram kering, amely egy külön akkumulátor telepből ered. A táblákhoz vezető sokezer különböző vezeték végződései a táblák hátsó falán vannak teljesen áttekinthetően elrendezve, egy világos folyosó könnyíti meg karbantartásukat és ellenőrzésüket. A kapcsolóházból idenyúló vezetékek rendezésére és elosztására szolgál a vezénylő terem alatti u.n. relais terem, amelynek padlóját fel lehet szedni, úgy, hogy minden vezeték bármikor megközelíthető.

Az egész kapcsolóház a telep második derítőmedencéjén áll. Ezt az elrendezést a telep aránylag kis telke tette szükségessé. Ennek folytán a 80 T súlyú transzformátorok nem a földön állnak, hanem egy igen erős vasbeton födémen, amelynek szerkesztése és felépítése nem kis gondot okozott. tudomásom szerint az elrendezés ma az egész világon egyedül álló első ilyen megoldás. Nehéz műszaki problémát adtak a fojtótekercsek.

2505       2502

Az ezekben netáni külső áramlökések esetén keringő áramok egyrészt dinamikai hatást váltanak ki, másrészt pedig indukciós áramokat gerjesztenek a födém vasalkatrészeiben, amelyek ezek hatása alatt átmelegednek és így a közel 8 T súlyú terhüket alig bírják viselni, nevezetesen, ha rendes vasbetonbkészülnek, amelyben a meleg hatása alatt a vasszálak elválnak a betontól. Ezért a födémek itt különálló, egymás mellé rakott vasbetongerendákból állanak, amelyekben a vasbetétek által körülzárt idom nem szélesebb, mint 20 cm. Ez esetben ugyanis nem kell félni a gerjesztett áramoktól.

Újszerű megoldást alkalmaztam az olajkapcsoló és szakaszkapcsoló cellák között is. Az olajkapcsolók terét ugyanis teljesen el kellett választani a szakaszkapcsolóktól, ugyanis az olajkapcsolók esetleges robbanásakor olyan igen nehéz füst keletkezik, amely ellepi az egész kapcsolóházat. Ezért az olajkapcsolóktól a szakaszkapcsolókhoz a sínek átvezető szigetelők segítségével jutnak, amelyeket gipsztáblákba erősítenek. Az eredmény az, hogy az olajkapcsoló cellák s folyosóik sötétek. Javaslatomra a gipsztáblák helyett vasszerkezetbe rakott tükörüvegtáblák kerültek, ami által az olajkapcsoló cellák és folyosójuk természetes világítást kaptak. Hasonló okokból a szakaszkapcsolók közötti folyosó padozata üvegből készült, hogy az alatta elhúzódó folyosó, amelyben az olajkapcsolókat működtető gépek sorakoznak, minél világosabb legyen.

Dr. Bierbauer Virgil

Hamarosan folytatjuk …

Vélemény, hozzászólás?